A vesztes mohácsi csata után az ország
előbb kettő, majd három részre szakadt.
A török hódoltság jelentősen elmaradt a fejlődésben,
népessége csökkent. Nagy várháborúk dúltak a hódoltság és a királyi
Magyarország határán. Néhány mezőváros fejlődését azonban nem akasztotta meg a
török uralom.
A királyi Magyarország gazdasága fejlődött, nemessége
(különösen a főnemesség) gazdagodott. Az országot a király ugyan Bécsből
kormányozta, de a magyar nemesség is beleszólhatott az ország ügyeibe. Amikor
az uralkodó durván megsértette a nemesek jogait, fegyveres felkelés robbant ki
a Habsburgok ellen Bocskai István vezetésével.
A szultán fennhatóságát elismerő Erdélyi Fejedelemségben
sokáig viszonylagos nyugalom volt. A kis fejedelemség gazdasága és kultúrája
Bethlen Gábor uralkodása alatt élte virágkorát.
Az országban gyorsan terjedt a reformáció. de a katolikus
egyház is képes volt a megújulásra. A vallások küzdelme a magyar kultúra
felvirágzását is eredményezte.
A Habsburgok nem sokat törődtek a török kiűzésével, egyre
pusztult az ország. Főleg emiatt Habsburg-ellenes szervezkedések kezdődtek.
Amikor a török ismét megostromolta Bécset, a Habsburgok elhatározták, hogy
nemzetközi haderővel kiűzik a törököt Magyarországról.
Buda visszavívása után a Habsburgok fegyverrel megszerzett
tartományként kezelték hazánkat. Ez robbantotta ki a Rákóczi Ferenc vezette
szabadságharcot, melyet csak nyolcéves küzdelemben tudtak leverni. A
szabadságharc eredményeként Magyarország megőrizte viszonylagos önállóságát a
Habsburg Birodalmon belül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Üzenj itt, ha kérdésed, vagy mondanivalód van!