Magyarország az újkor kezdetén

Évszámok, fogalmak, személyek:

Időrend

1526: Mohácsi csata

1532:Kőszeg ostroma

1538:a váradi béke

1541:Budát elfoglalják a törökök

1552:Temesvár, Drégely, Szolnok és Eger ostroma

1566:Szigetvár ostroma

1593:a tizenöt éves háború (hivatalos) kezdete

1604:Bocskai-féle felkelés kezdete

1606:bécsi béke. – zsitvatoroki béke

1613-1629: Bethlen Gábor Erdély fejedelme

1664:Zrínyi Miklós téli hadjárata – A „szégyenletes” vasvári béke

1686:Buda –és Közép-Magyarország- felszabadul a török uralom alól

1699: karlócai béke

1703: II. Rákóczi Ferenc-felé szabadságharc kezdete

1705:szécsényi országgyűlés – Rákóczi Magyarország vezérlő fejedelme

1707:a Habsburg-ház trónfosztása az ónodi országgyűlésen

1711:A szatmári béke

FOGALMAK

Váradi béke:1538-ban Váradon Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között kötött béke. Megegyeztek, hogy Szapolyai halála után, ha nem születik utódja Habsburg Ferdinánd kapja területeit és lesz az ország uralkodója.

Fejedelem:államfő, uralkodói cím

Vilajet: a törökök által hódoltatott területek kerületekre oszlottak, ezeket törökül vilajeteknek nevezzük (budai és temesvári)

Pasa:a vilajetek élén állnak. A pasák szedték be az államnak fizetett adót, ők voltak a katonai parancsnokok és a legfőbb bírók is.

Gyermekadó:adófajta. A török adószedők időként megjelentek a falvakban. A legerősebb gyerekeket kiválasztották, és családjuktól elvéve janicsároknak nevelték őket.

Szpáhibirtok:a szultán katonai érdemek fejében a szpáhiknak adományozott birtok.

Kettős adózás:a jobbágyok a hódoltságban az elmenekült földesuraknak és a szpáhiknak egyaránt adót fizettek. Ezt nevezték kettős adózásnak.

Hajdúk: eredetileg marhahajcsárok, akik harcedzett, vitéz emberek voltak, később katonai szolgálatot vállaltak Bocskai seregében

Mecset: mohamedán imaház

Minaret:magas, karcsú torony. Innen szólították imára a mohamedán hívőket.  

Bécsi béke:Habsburg Rudolffal kötött béke 1606-ban amely elismeri  Erdély önállóságát tiszteletben tartja a vallásszabadságot és a rendi jogokat

Szent Liga:a magyar főváros, Buda felszabadítására alakult Habsburg-Lengyel-Velencei szövetség Lotharingiai Károly és Savoyai Jenő vezetésével 1683-ban. Ehhez csatlakozott később Oroszország is.

SZEMÉLYEK

Szapolyai János: erdélyi vajda, 1526-1540-ig I. János néven Magyarország keleti részének uralkodója

Izabella: Jagelló Zsigmond lengyel király lánya. Miután férjhez ment Szapolyaihoz magyar királyné. 1556-1599-ig Erdély kormányzója.

János Zsigmond: 1540-1570-ig Magyarország keleti részének uralkodója, Erdély első fejedelme. Szapolyai és Izabella gyermeke.

Habsburg Ferdinánd: Habsburg-házból származó  herceg, 1536-1564-ig Magyarország nyugati részének uralkodója, 1558-tól német-római császár is

Fráter György vagy György barát: esztergomi érsek és bíboros. János Zsigmond gyámja. Erdélyi Fejedelemség megszervezése az ő nevéhez fűződik.

I.Szulejmán: az Oszmán Birodalom uralkodója 1520-1566-ig

Bárhori István: keleti országrész legnagyobb birtokosa, művelt főúr, kiváló hadvezér és politikus. 1571-1586 erdélyi fejedelem. Fejedelemsége alatt vált Erdély önálló államrésszé. Lengyelország királya.

Károli Gáspár: az ő vezetésével fordítják magyarra a Bibliát 1590-ben.

Pázmány Péter: esztergomi érsek. Célja, hogy az ország minden lakosa katolikus legyen. Megalapította a nagyszombati egyetemet.

Bocskai István: Magyarország és Erdély fejedelme. Bécsi és a zsitvatoroki béke megkötője.

Bethlen Gábor: Erdély fejedelme 1613-1629-ig. Erdély az ő  uralkodása alatt élte fénykorát.

I.Rákóczi György: Bethlent követő fejedelem. Erdély aranykorának folytatója

II.Rákóczi György: I. Rákóczi Györgyöt követő erdélyi fejedelem, uralkodása ideje alatt hanyatlik az Erdélyi Fejedelemség

Zrínyi Miklós: a XVII. századi Magyarország leghíresebb, legvitézebb katonai vezetője és költője. A téli hadjárat vezetője.

I.Lipót: Habsburg császár és magyar király (1657 – 1705)

Wesselényi Ferenc: nádor, a Habsburg-ellenes mozgalmak vezetője

Thököly Imre: a Felvidéki Fejedelemség megteremtője.  (1682-85) Bujdosók élére áll.

XI. Ince: a Szent Liga megalapításának kezdeményezője

Lotharingiai Károly: a Szent Liga egyik vezére

Savoyai Jenő: a Szent Liga másik vezére

II.Rákóczi Ferenc: a Rákóczi-féle szabadságharc vezére

Gr. Károlyi Sándor: a 1711-es szatmári béke megkötője

(Vak) Bottyán János: Rákóczi seregében a legvitézebb ember

Mikes Kelemen: Rákóczi történetírója

Bercsényi Miklós:Rákóczi leghűbb barátja, segítője

Szondi György: Drégely kapitánya

Jurisics Miklós: Kőszeg kapitánya

Dobó István: Eger kapitánya

Nyári Lőrinc: Szolnok kapitánya

Losonczy István: Temesvár kapitánya

Zrínyi Miklós: Szigetvár kapitánya